Slider

A VESE

A vese a gerincoszlop két oldalán elhelyezkedő páros szerv. Fontos az anyagcserében, a szervezet só és vízháztartásának szabályozásában. A vesében található glomerulusok választják ki a vizeletet. A veséből a vizelet húgyvezetékeken keresztül a húgyhólyagba áramlik. A vese feladata pl. a szervezet vegyhatásának (pH) egyensúlyban tartása és részt vesz a vérnyomás szabályozásában.

A VESEKŐ

Mi a vesekő (vese és húgyúti kő)?

A vesekövek elhelyezkedésük szerint lehetnek a vesében és a húgyvezetékben.

A vesekő kristályos, szilárd anyag, amely a vesében kiválasztott és többszörösen besűrűsödő és túltelítetté váló vizeletből csapódik ki. A vesekő képződése a vizeletben ún. kristálymagok kialakulásával kezdődik. Az apró, kő kezdemény, kristály felületére rárakódik a kristályosodó anyag. A kövek kémiai összetétele nagy eltérést mutat, visszavezethető belőle a kőképződés oka. Ezek a kövek mind nehezen oldódnak.

A vesékben besűrűsödő vizeletben a kőképző anyagok túltelítettsége indítja be a kőképződést a húgyutak sérült nyálkahártyáján, véralvadékon, stb. A besűrűsödés oka lehet csökkent folyadékbevitel (nagy folyadékveszteség után elégtelen pótlás). Lehet hormonális oka és okozhatja a kőalkotók megnövekedett ürítése miatt. Előidézhető továbbá a vizelet pangása és húgyúti fertőzés. A vizeletben található oldhatóságot növelő anyagok hiánya is előidézheti.

A vizelet túltelítettségét stabilizáló anyagok, kolloidok oldatban tartják. A telített vizeletből kivált, kezdetben kisméretű mag köré rakódik a kicsapódó kőanyag és e a húgyrendszerben elmozdulhat, elakadhat. Ha nem távoznak természetes úton a szervezetből beindul a betegséget okozó vesekő képződése.

Az életkor előrehaladtával megnövekszik a kő előfordulása. 45 évesekben az előfordulás 0.58%, mely 65 éves korra 4,7%-ra emelkedik. A férfi nem hajlamosít a kőképződésre. A mai életmódváltás, táplálkozási szokások, mozgáshiányos életmód és a fokozott elhízás kezdi kiegyenlíteni a férfi és nő kő rizikóját.

Az életmóddal is rendkívüli módon összefügghet a vesekőképződés kockázatának fokozódása.

Például a kimerítő, bőséges verítékkel kísért fizikai megterhelés, erőteljes sportolás vagy edzőtermi gyakorlat, a forró hőmérsékletű munkahely, huzamosabban forró éghajlaton tartózkodás fokozza a vízveszteséget az ember folyadéktartalmát, azaz hajlamosít a kőképzésre. Bizonyos foglalkozások miatt ritkább a vízivás, a folyadékfogyasztás lehetősége. Ilyen lehet a toronydaru kezelője, katonai, rendőri szolgálat, taxi-, buszvezetés, távolsági utazók, stb. Az elfogyasztott élelmiszerek is megváltoztathatja savas vagy lúgos irányba tolhatja a szervezetet. Tartós, egyoldalú táplálkozás is kiváltó ok lehet. Egy enyhe vagy tünetmentes vese-húgyút fertőzés, mely, tartósult, idültté válásakor szintén eltolja a vizelet kémhatását.

A vizelet kémhatása a táplálkozástól függ, rendszerint gyengén savanyú vagy semleges (pH 5-7). Bőséges növényi táplálék lúgossá teheti. Az erősen savanyú vizeletből a húgysav, és a cisztin vesekő képződésének kedvez a lúgosból pedig a foszfátok, karbonátok válnak ki. Ha húgyúti fertőzés is fennáll, az a struvitkő képződésnek kedvez. Ezek a vizeletet zavarossá változtathatják és kőképződéshez vezethetnek.

A vesekőképződést számos körülmény okozza, közöttük a magas vérnyomás, cukorbetegség (inzulin rezisztencia) örökletes tényezők, táplálkozási szokások, életmód és a folyadék (víz) fogyasztás! A kő képződés szempontjából fokozott rizikót jelent a betegség fiatal korban való kezdete, családi halmozódás, a húgyrendszer olyan rendellenességei, amelyek a vizelet szabad áramlását gátolják a vesétől a külső húgycsőnyílásig.

Fajtái

A köveket megkülönböztethetjük nagyságuk, elhelyezkedésük – vese, húgyvezetékek, és kémiai összetételük alapján.

Kalcium-oxalát és foszfát kövek (65-90 %)

A vesekő leggyakoribb formája, mely kálcium-oxalát és kálcium-foszfátból áll. A Leggyakoribb kőtípus világszerte, hátterében kalcium anyagcsere zavar áll. Enyhén savas vizelet kedvez képződésének. A lúgos kémhatású vizelet a karbonát ás foszfáttartalmú kő képződésének kedvez. Túlzott mennyiségű C-vitamin és alacsony szintű B-vitamin is lehet a kialakulása hátterében.

Húgysav kövek (8-10% ??):

A tartósan savas vizeletben (pH 4,6-5,6) képződik. A húsban, zsírban, szénhidrátban és alkoholban gazdag ételek, fölösleges képződésével., rendszeres fogyasztása. A vizelet savanyodása a mozgáshiány, kolitisz(bélgyulladás) és kevés víz, folyadékfogyasztás összefügghet Az egyszerű húgysavköveség a tartós túltápálálás következménye. k lebontásakor keletkezik, így köszvényes betegek és a kemoterápia hajlamosítja. Összefügghet tartós, túlzott kávé (tea)fogyasztással. Lsd. később.

Cisztinkő( 1-2%, Rowa: 1%):

Öröklődő, fokozott cisztinürítés okozza. Gyermekkori kövek 10-15 %-a cisztinkő, az életkor első 1-2 évében, felnőtt korban ez 1-2 %-ra csökken. Újraképződése rendkívül gyors. Kemény kő, nehezen törhető, porlasztható. A vizelet lúgosítása oldja a cisztinkövet, de az ugyanakkor kedvez a struvikövek és a kálciumfoszfát kövek képződésánek. Különösen, ha húgyúti fertőzés is társul.

Struvit (struvit + karbonát-apatit kövek 10-15 %):

Lúgos , fertőzött vizeletben, gyorsan, nagy kövek képződhetnek. Főleg nőkben képződik. A fertőzés kezelése mellett a vizelet savanyítása oldhatja a követ és megelőzésében segíthet.

Vesekő tünetek

A tünetek rendkívül változatosak lehetnek. A nagyobb, vagy nyugalomban lévő kövek a vesemedencében akár panaszmentes állapotban is előfordulhatnak. Amikor a vesekő kimozdul, az ún. vándorló kő akadályozza a vizelet lefolyását a veséből, hirtelen, rendkívül erős görcsös fájdalmat okoz, amely a deréktájról előre sugárzik, férfiban kisugárzik a herék irányába, nőknél a nagyajkak és húgyhólyag irányába.

Heves hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, láz, vérvizelés kísérheti. A vizelet pangása fertőzéshez is vezethet. A vesekövek a nyálkahártyát is felsérthetik veseköves roham után a vizelet gyakran véres lehet. Ebbe azonban senki ne nyugodjék bele, minden vérvizelés részletes urológiai kivizsgálást igényel.

Vesekő gyakorisága

A vesekő gyakran előforduló, a népesség 2-3 százalékát érintő betegség. A nő-férfi előfordulás aránya 3:1. Életkor szerint leggyakoribb a 4-5. évtizedben. Az életkori előfordulása egyre korábbra húzódik és a gyermekkorban is növekszik a gyakorisága. Előfordulása valószínűbb, ha már volt veseköve, vagy ha már előfordult a családban.

Kezelése

Szerencsére a kövek nagy többsége, közel 70% a természetes úton, a húgyrendszeren keresztül távozik, kiürül. A 3-5 mm-nél kisebb átmérőjű kő spontán, természetes távozására beavatkozás nélkül is lehet esély. A vesekővel elsősorban akkor van teendő, ha visszatérő erős görcsös fájdalmat, veseelzáródást, lázat, hidegrázást okoz. Ilyenkor a gyógyszeres kezelésen felül akár orvosi beavatkozásra is szükség lehet. Ez történhet külső beavatkozással, vagy sebészi egyéb úton.

Kőeltávolítás

A nagyobb vesekövek orvosi eltávolítása közül leggyakoribb az ultrahangos kőzúzás. A műtéti beavatkozás nélkül, külső ultrahang forrásból célzottan aprítják, porlasztják a követ, mely természetes úton távozik. Azonban a keletkező kőzúzalék darabkák újabb kőképződés magjának szolgálhatnak, ha fennakadnak, nem ürülnek ki. Ekkor hasonlóan a korábbi kő kialakulásához, kristálymag lesz és elindíthat egy újabb vesekő képződést. A beavatkozás után fontos a kőzúzalék távozásának elősegítése gyógyszerrel, bőséges folyadék fogyasztásával és rendszeres testmozgással.

A vesekövek eltávolítása lehet műtéti úton és a húgycsövön felvezetett eszközzel is.

Kezelés nélkül egy éven belül az esetek 15 százalékában, öt éven belül 35 százalékában, és tíz év elteltével 50 százalékában képződik újra a vesekő. Tízezer ember közül évente 17-25 betegnél jelentkezik újonnan felismert vesekő.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

Az rowatinex.hu oldalon megjelenő információk tájékoztató jellegűek és nem helyettesítik a szakszerű orvosi tanácsadást, ezért kérjük, hogy a betegséggel kapcsolatos kérdéseivel valamint panasz esetén forduljon kezelőorvosához!